MENÜ
PÉTERI ÉS TÉTI TAKÁCS JÓZSEF
"Hogy diszét keresse édes Hazájának,
´S fel áldozza egész erejét hasznának.
Széljel az országban Társaságok kelnek,
Mellyek nékik munkás Fiakat nevelnek."

Takács József sírhelye a Győrtől húsz kilométerre fekvő Mindszentpuszta római katolikus temploma alatt lévő Bay-kriptában található, ahová felesége bábai Bay Eszter révén került 1821-ben. Mindszentpuszta Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől mintegy 20 kilométerre, a 81. főút mellett található.

Itt építette Bay Gáspár 1820-22-ben a település r. kat. templomát. A templom alatt a Bay-család sírboltja található. Ide temetkezett Takács József is. A kriptában található még Bay Antal, 1848-as képviselő, Győr megyei főbíró, Bay Sándor és a család más tagjai, valószínűleg Bay Gáspár, a templom építtetője is.

A bábai Bay-család valamikor a XVIII. század folyamán jutott birtokhoz Mindszenten. Állandó lakásuk valószínűleg hosszú ideig Győrben lehetett. Ott a belvárosi Kazinczy utcában volt a Bay-kúria, homlokzatán a Bay-címerrel. Kastélyukat, mely ma már nem áll, 1870-ben építettek. Mindszentpusztán.

Takács József talán Ányos Pál révén ismerkedett meg későbbi feleségével, az Ányos- és a Bay-család ugyanis rokonságban állt egymással. (Stohl, 9. old.) Az ismeretség eredhetett Tétről is, mivel Bay Gáspár felesége Zámory-lány volt, a Zámoryak pedig Téten voltak birtokosok.

A korabeli művek előfizetői listáját vizsgálva látható, hogy a Bay-család szorgalmasan vásárolta a megjelenő könyveket.  Így például „Pázmándon a Szerzőnél” fizetett elő bábai Bay Antal és bábai Bay Gáspár  Pázmándi Horvát Endre Árpád c. kötetére. Bay Antalt, mint főszolgabírót is rendszeresen emlegetik a könyvkiadás történetével foglalkozók, mivel 1848-ban Vas Gerebennek az Öreg ÁBC vén emberek számára c. jobbágyfelszabadítást magyarázó könyvét ezer példányban megrendelte azzal a szándékkal, hogy jobbágyainak kiossza.

Hogy Takács József mennyit tartózkodott Mindszenten, azt nem tudjuk, de van levele, amelyet innen írt. (Stohl, 379. old.)

 

Hírek

  • Kazinczy- és Batsányikéziratok kerültek elő

    A sümegi Tóth Gyula nem „bádogos és vízvezeték-szerelő”, hanem nyugdíjas tűzoltó, aki sikerrel képezte át magát helytörténésznek. Először csak a lánglovagok történetét vetette papírra, utána szülőfalujának, Gógánfának a múltjában mélyült el. A sümegi polgármester nemrég arra kérte fel, hogy segítsen internetes közszemlére tenni a kisváros történeti értékeit. Tóth Gyula pedig szerencsés kezű ember, s a múzeumi kéziratraktár papírdobozaiban máris két érdekes levélre bukkant: az egyiket a nyelvújító Kazinczy Ferenc írta 1821. május 22-én, a másikat Batsányi János költő jegyezte 1788. augusztus 13-án.

    A napokban előkerült kéziratok a Darnay-gyűjtemény darabjai lehettek. Darnay Kálmán 1864-ben született Sümegen, s 1945-ig élt. Vaskereskedő volt a kenyérkereső szakmája, ám örömét az ásatásokban lelte, lelkesen régészkedett. Urnatemetőket tárt fel, de írt is, irodalmi leletek mentésében is jeleskedett. Különösen Kisfaludy Sándor sorsába volt bejáratos. Kisfaludy 3600 darabos könyvtárát még 1897-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ő maga is alapított és irányított múzeumot. Gyűjteményeinek egy része Sümegen maradt, innen bányászta elő Tóth Gyula a két levelet.

    Kazinczy Ferenc sorait egy másik „felen” álló, s őt nem igazán szerető, sőt bántó kortársának a halála váltotta ki. A címzett Pápay Sámuel volt, aki A magyar literatúra esmérete című munkájával megalkotta az első magyar nyelvű irodalomtörténetet. Vele tudatta Kazinczy, hogy „Takács elhala”. Takács – Péteri Takács József –, a dunántúli nemes írók barátja, maga is tollforgató ember. Ő adta ki először Kisfaludy Sándor műveit. Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát azonban harciasan elutasította, élesen szembefordult vele. „Nem csak barátom nem volt, ő engem bántott, igazságtalahunúl bántott, indulatjának egész elkeseredésében bántott” – írja róla a most előkerült levelében Kazinczy. A háromoldalas levélben Kazinczy a nyelvvitáik fő tárgyát, a „j” által jegyzett hangokat is érinti. Kiáll a „látja” írásmód mellett, hiszen ha nem j-vel íródna ez a szó, akkor az imádságot „imáccságnak” kellene írni, magyarázza.

    Hajba Ferenc, Győr

    forrás: nol.hu

Asztali nézet