MENÜ
PÉTERI ÉS TÉTI TAKÁCS JÓZSEF
"Hogy diszét keresse édes Hazájának,
´S fel áldozza egész erejét hasznának.
Széljel az országban Társaságok kelnek,
Mellyek nékik munkás Fiakat nevelnek."

1767. március 18-án született Keszthelyen

1776-tól Győrött tanul, majd a papnöveldét Pozsonyban fejezi be

1789-1790 Könyvtárnok Keszthelyen

1791-től gróf Festetics György fiának, Lászlónak a nevelője

1793-1800 Bécsbe kerül az ott tanulmányokat folytató Festetics Lászlóval

1794 Utazás Festetics Lászlóval a Dunántúlon

1795 Utazás Festetics Lászlóval az Alföldön

1796 Megjelenik címmel verseskötete • Utazás Festetics Lászlóval Felvidéken • A hazai utazásról címmel ír tanulmányt

1797 Utazás Festetics Lászlóval Délvidéken és Erdélyben

1798 Az első magyar könyvkiadó-vállalat, a Magyar Minerva megalapítása • A Magyar Minerva elsőként megjelent kötete Ányos Pál munkáji c. kötet

1799 Megjelenik a második kiadvány: Péteri Takáts Józsefnek Erköltsi oktatások c. kötete • Megjelenik Virág Benedek poétai munkáji c. kötet

1800 Szerkesztő a Magyar Hirmondónál • Ügyvédi vizsgát tesz, Pesten majd Veszprémben vállal jogi munkát

1801 Megjelenik Kisfaludy a Himfy-kötete

1802 (?) Házassága bábai Bay Eszterrel • Lánygyermeke születik

1803 Megszületik Sándor fia

1806 Téten szerez birtokot • Meghal a lánya

1807 Újra megjelenik Kisfaludy Himfy kötete, kibővítve

1808 Megjelenik Pápay Sámuel A magyar literatúra esmérete c. műve

1811 Győr megye táblabírájává választják

1812 Megjelenteti Ruszek József A filozófiának elöljáró értekezései c. munkáit

1814 Megjelenteti Pázmándi Horvát Endrének Zirc emlékezete c. művét

1815 Meglátogatja őt először Győrben, majd Téten is Kazinczy Ferenc

1816. május 2. Győr megye főjegyzője

1821. május 4-én elhunyt

 

Hírek

  • Kazinczy- és Batsányikéziratok kerültek elő

    A sümegi Tóth Gyula nem „bádogos és vízvezeték-szerelő”, hanem nyugdíjas tűzoltó, aki sikerrel képezte át magát helytörténésznek. Először csak a lánglovagok történetét vetette papírra, utána szülőfalujának, Gógánfának a múltjában mélyült el. A sümegi polgármester nemrég arra kérte fel, hogy segítsen internetes közszemlére tenni a kisváros történeti értékeit. Tóth Gyula pedig szerencsés kezű ember, s a múzeumi kéziratraktár papírdobozaiban máris két érdekes levélre bukkant: az egyiket a nyelvújító Kazinczy Ferenc írta 1821. május 22-én, a másikat Batsányi János költő jegyezte 1788. augusztus 13-án.

    A napokban előkerült kéziratok a Darnay-gyűjtemény darabjai lehettek. Darnay Kálmán 1864-ben született Sümegen, s 1945-ig élt. Vaskereskedő volt a kenyérkereső szakmája, ám örömét az ásatásokban lelte, lelkesen régészkedett. Urnatemetőket tárt fel, de írt is, irodalmi leletek mentésében is jeleskedett. Különösen Kisfaludy Sándor sorsába volt bejáratos. Kisfaludy 3600 darabos könyvtárát még 1897-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ő maga is alapított és irányított múzeumot. Gyűjteményeinek egy része Sümegen maradt, innen bányászta elő Tóth Gyula a két levelet.

    Kazinczy Ferenc sorait egy másik „felen” álló, s őt nem igazán szerető, sőt bántó kortársának a halála váltotta ki. A címzett Pápay Sámuel volt, aki A magyar literatúra esmérete című munkájával megalkotta az első magyar nyelvű irodalomtörténetet. Vele tudatta Kazinczy, hogy „Takács elhala”. Takács – Péteri Takács József –, a dunántúli nemes írók barátja, maga is tollforgató ember. Ő adta ki először Kisfaludy Sándor műveit. Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát azonban harciasan elutasította, élesen szembefordult vele. „Nem csak barátom nem volt, ő engem bántott, igazságtalahunúl bántott, indulatjának egész elkeseredésében bántott” – írja róla a most előkerült levelében Kazinczy. A háromoldalas levélben Kazinczy a nyelvvitáik fő tárgyát, a „j” által jegyzett hangokat is érinti. Kiáll a „látja” írásmód mellett, hiszen ha nem j-vel íródna ez a szó, akkor az imádságot „imáccságnak” kellene írni, magyarázza.

    Hajba Ferenc, Győr

    forrás: nol.hu

Asztali nézet