1767. március 18-án született Keszthelyen
1776-tól Győrött tanul, majd a papnöveldét Pozsonyban fejezi be
1789-1790 Könyvtárnok Keszthelyen
1791-től gróf Festetics György fiának, Lászlónak a nevelője
1793-1800 Bécsbe kerül az ott tanulmányokat folytató Festetics Lászlóval
1794 Utazás Festetics Lászlóval a Dunántúlon
1795 Utazás Festetics Lászlóval az Alföldön
1796 Megjelenik címmel verseskötete • Utazás Festetics Lászlóval Felvidéken • A hazai utazásról címmel ír tanulmányt
1797 Utazás Festetics Lászlóval Délvidéken és Erdélyben
1798 Az első magyar könyvkiadó-vállalat, a Magyar Minerva megalapítása • A Magyar Minerva elsőként megjelent kötete Ányos Pál munkáji c. kötet
1799 Megjelenik a második kiadvány: Péteri Takáts Józsefnek Erköltsi oktatások c. kötete • Megjelenik Virág Benedek poétai munkáji c. kötet
1800 Szerkesztő a Magyar Hirmondónál • Ügyvédi vizsgát tesz, Pesten majd Veszprémben vállal jogi munkát
1801 Megjelenik Kisfaludy a Himfy-kötete
1802 (?) Házassága bábai Bay Eszterrel • Lánygyermeke születik
1803 Megszületik Sándor fia
1806 Téten szerez birtokot • Meghal a lánya
1807 Újra megjelenik Kisfaludy Himfy kötete, kibővítve
1808 Megjelenik Pápay Sámuel A magyar literatúra esmérete c. műve
1811 Győr megye táblabírájává választják
1812 Megjelenteti Ruszek József A filozófiának elöljáró értekezései c. munkáit
1814 Megjelenteti Pázmándi Horvát Endrének Zirc emlékezete c. művét
1815 Meglátogatja őt először Győrben, majd Téten is Kazinczy Ferenc
1816. május 2. Győr megye főjegyzője
1821. május 4-én elhunyt
Hírek
A sümegi Tóth Gyula nem „bádogos és vízvezeték-szerelő”, hanem nyugdíjas tűzoltó, aki sikerrel képezte át magát helytörténésznek. Először csak a lánglovagok történetét vetette papírra, utána szülőfalujának, Gógánfának a múltjában mélyült el. A sümegi polgármester nemrég arra kérte fel, hogy segítsen internetes közszemlére tenni a kisváros történeti értékeit. Tóth Gyula pedig szerencsés kezű ember, s a múzeumi kéziratraktár papírdobozaiban máris két érdekes levélre bukkant: az egyiket a nyelvújító Kazinczy Ferenc írta 1821. május 22-én, a másikat Batsányi János költő jegyezte 1788. augusztus 13-án.
A napokban előkerült kéziratok a Darnay-gyűjtemény darabjai lehettek. Darnay Kálmán 1864-ben született Sümegen, s 1945-ig élt. Vaskereskedő volt a kenyérkereső szakmája, ám örömét az ásatásokban lelte, lelkesen régészkedett. Urnatemetőket tárt fel, de írt is, irodalmi leletek mentésében is jeleskedett. Különösen Kisfaludy Sándor sorsába volt bejáratos. Kisfaludy 3600 darabos könyvtárát még 1897-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ő maga is alapított és irányított múzeumot. Gyűjteményeinek egy része Sümegen maradt, innen bányászta elő Tóth Gyula a két levelet.
Kazinczy Ferenc sorait egy másik „felen” álló, s őt nem igazán szerető, sőt bántó kortársának a halála váltotta ki. A címzett Pápay Sámuel volt, aki A magyar literatúra esmérete című munkájával megalkotta az első magyar nyelvű irodalomtörténetet. Vele tudatta Kazinczy, hogy „Takács elhala”. Takács – Péteri Takács József –, a dunántúli nemes írók barátja, maga is tollforgató ember. Ő adta ki először Kisfaludy Sándor műveit. Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát azonban harciasan elutasította, élesen szembefordult vele. „Nem csak barátom nem volt, ő engem bántott, igazságtalahunúl bántott, indulatjának egész elkeseredésében bántott” – írja róla a most előkerült levelében Kazinczy. A háromoldalas levélben Kazinczy a nyelvvitáik fő tárgyát, a „j” által jegyzett hangokat is érinti. Kiáll a „látja” írásmód mellett, hiszen ha nem j-vel íródna ez a szó, akkor az imádságot „imáccságnak” kellene írni, magyarázza.
Hajba Ferenc, Győr
forrás: nol.hu