MENÜ
PÉTERI ÉS TÉTI TAKÁCS JÓZSEF
"Hogy diszét keresse édes Hazájának,
´S fel áldozza egész erejét hasznának.
Széljel az országban Társaságok kelnek,
Mellyek nékik munkás Fiakat nevelnek."

Egyik fő érdeme, hogy megalapítja az első magyar könyvkiadót, a Magyar Minervát (1798). „A ’ Magyar Országi Írók’ munkájiknak Könnyebb ki-nyomtatását tárgyazó Gondolatok” címmel lényegében egy szervezeti és működési szabályzatot írt le.

Ennek lényege, hogy a magyar íróktól kért kéziratokat egy, a kiadáshoz tőkével rendelkező társaság, „némelly tudós urak” értékelése alapján kiadja és terjeszti azokat. Azért volt ez különösen fontos, mert ebben az időben egy magyar író akkor tudta megjelentetni művét, ha arra elegendő előfizetőt, támogatást gyűjtött össze.

 A’ Magyar Országi Írók’ munkájiknak

könnyebb ki-nyomtatását tárgyazó

Gondolatok

                1ször Bizonyos somma pénz fog meg határoztatni, hogy abból esztendőnként némelly könyvek, a’ Magyar Litteratorok’ szüleménnyei, könnyebben jöhessenek a’ világ’ elejbe; olly fel-tétel mindazonáltal

                2szor Hogy a’ ki-adandó munkák a’ Censura által helybe-hagyattassanak.

                3szor Hogy előbb némelly tudós Uraknak vélekedeseik irántak kikérettessenek. A’ végre: vagy el küldetnek a’ Visgáló Uraknak biztos alkalmatossággal a’ munkák, és elejénten tsak ez fog meg esni; vagy utóbb a’ ki rendelendő helyre a’ közel-levő Urak közzül, a’ kiknek kedve fogja tartani, öszve-jöhetnek, és ollyankor az úti költség is meg-térittetik.

                4szer De hogy a’ be küldött munkáról annál egyenesebb ítélet hozattassék, a’ Visgálónak ne légyen tudtára, ki az Író. Sőt még az egész Társaság előtt is titokban maradhat, ha akarja, a’ Szerző, és ollyankor tsak egy választott mondás által jegyezze meg, neve helyett, maga munkáját.

                5ször A’ könyvek’ tárgyai a’ Litteraturának minden ága, ki-vévén, a’ mellyek vagy személyes sértéseket, vagy tzivódásra szolgáltató alkalmatosságot foglalnának magokban.

6szor Hasznos lenne, ha az Academiakban és Gymnasiumokban, akármelly Religiobéliek legyenek is azok, a’ nevezetesebb Tanítók számba vevődnének, és azokból a’ Jó-tévő ’s munkás Urak’ ki-keresésekre némellyek ki-választatnának.

                7szer Ezen ki-válaszott Urak’ segétségével egy ollyan lajstrom készíttessék, a’ mellyből ki lehessen venni, kik, és miben dolgoznak most a’ litteraturában, vagy millyen munkáik vagynak már készen kéz-írásokban. Jó lészen annak is végére járni, kiknél találtatnak régtől fogva nyomtatást érdemlő kész munkák.

                8szor Bizonyos Idő-tájban, p. o. October’ elején meg lehetne későbben a’ bé küldött munkákat részint olvasgatni, részint a’ már által olvasott kéz-íratokról hozott itéleteket elő-adni ’s okokkal támagatni; a’ ki-adandókat meg határozni; a’ többieket pedig, ha a’ Szerző kívánnya, viszsza küldeni.

                9szer A’ helybe-hagyott munkáért az Író jutalom nélkűl nem fog maradni. A’ leg nagyobb jutalom 500 exemplárban, a’ leg kissebb 150. állhat. Ha pedig talán inkább kész pénzt kívánna a’ Szerző, jókor jelentse meg szándékját, és ugy fog azutánn köz-meg-eggyezéssel a’ jutalom meg határoztatni. Tudni való, hogy az eredeti munkák mindenkor nagyobb betsben tartatnak, mint a’ fordítások: mindazonáltal a’ jelesebb könyvek’ fordítóira is illendő tekéntet fog lenni.

                10szer A’ nyomtatott könyvek’ el-adásából bé-jött pénz több és több munkák’ ki-adására, a’ szükségesebb tárgyak ki-dolgoztatására, a’ szükölködőbb Tudósok’ elő-segéllésére fog fordíttatni.

                11szer A’ ki-jött munkák el-adásokra a’ 6dik Tzikkelyben meg nevezett Férjfiak közzül egynéhány levelező Barátok kérettessenek meg, hogy a’ könyvárosok’ mértékletlen nyerekedésének gát vettessék, és a’ bé-vett pénz annál bizonyosabb kézhez kerűllyön.

                12szer Miképpen kellessék a’ szám-vételt rendbe hozni, jó lészen arról egy projectumot ki-dolgozni.

                13szor Egy állandó Levelezőnek kell lenni, a’ kinél minden Barátok írásai egybe-gyüllyenek, és a’ tárgyat ittelő tudósítások fel-jegyeztessenek.

                14szer Egy ollyan Férjfiat is kelletik választani, a’ ki a’ helyben hagyott munkák’ tsínos, ’s a’ nyomtatásbéli hibáktól ment közre-botsátására figyelmezzen; a’ nélkűl, hogy a’ Szerző’ meg-eggyezése ellen valamit meg változtatni mérészellyen.

                15ször Hasznos volna, ha a’ Gyülekezetnek meg-eggyezéséből az orthographia meg-állíttatnék; ez által a’ nagy külömbbség a’ Magyar írásra nézve, leg alább jövendőre, alkalmasint meg szünnék.

                16szor Nem ártana talántán a’ jobb el-kelés, ’s a’ Gyűjteménynek egysége ’s öszve-kapcsolása végett egy közönséges nevet ragasztani mindenik munkának elejbe, a’ melly, mivel semmi hasznos tudomány nem lenne ki-rekesztve, ez lehetne: Tudományok’ Tárháza.

                17szer Azonban nem tsupán a’ Magyar nyelven íratott munkák fogadtatnának el a’ ki-adás végett.

                18szor Mind ezeknek el-kezdésekre ezer forint ajánltatik esztendőnként. De minek sok mellékes költségek, és ne talán több elő-adandó tárgyak miatt, ez nem lenne elegendő: ezen jámbor szándéknak állandóságára nézve is, köz-tanátskozással olly módok találtassanak ki, hogy minden eröltetés nélkűl más Jótévők is szereztessenek.

 

A könyvkiadás minden részletével foglalkozott, a díszítő metszetektől, a papirosokon át a terjesztésig. A vállalkozás megindításához szükséges tőkét Festetics György adta. Az első évre megígért összeg után azonban további támogatást már nem nyújtott, így Takács József saját költségén és az összeszedett támogatásokkal folytatta a kiadást.

Az alábbi kötetek jelentek meg Takács József szervezésében illetve támogatásával:

Ányos Pál munkái (1798)

Péteri Takáts József Erköltsi oktatások… (1799)

Virág Benedek poétai munkái (1799)

Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei. Kesergő szerelem. (1801)

Révai Miklós: Elaboratior Grammatica Hungarica... (1806)

Kisfaludy Sándor: Himfy szerelmei. Kesergő és Boldog szerelem. Regék a magyar előidőkből. (1807.)

Pápay Sámuel: A magyar litteratúra esmérete (1808)

Ruszek József: A filozófiának elöljáró értekezései (1812)

Pázmándi Horvát Endre: Zirc emlékezete (1814)

Nem csak várta a kéziratokat, de kereste és szorgalmazta azok elkészültét és beérkezését. Levelet küldött szerte az országban, hogy ajánljanak, küldjenek kéziratot a kiadónak. Kisfaludyt biztatta, hogy adja közre munkáit, Pápay Sámuel is neki köszöni, hogy elkészült magyar irodalomtörténetével.

Könyvkiadói vállalkozásának számos kiemelkedő sikere volt. Először is engedélyt tudott szerezni a könyvkiadáshoz, pedig az nem volt egyszerű akkoriban. Ezt mutatja, hogy amikor a Himfy-kötetnek kijárta az engedélyt Bécsben, akkor nagy ünnepséget csaptak írótársaival. (Takáts, 43. old.) Ez a kötet ráadásul nyereséges is lett. „Takáts 524 forint 56 fillér haszonnal zárja a mű kiadását.” (Fenyő, 431. old.) A Himfy szerelmei „könyvsláger” volt, annyira, hogy utánozták, plagizálták, panaszkodott is Takács egy levelében: „...Alig támadt Himfynek híre, mindjárt egy ízetlen erdélyi ember által kívánta majmoltatni; sőt Szerelem gyötrelmeit Himfy szerzeménye gyanánt árulta” (idézi Fenyő, 432. old.)

Saját pénzét is áldozta a könyvek kiadására, de sikeresen szerzett támogatókat is. Így például örömmel számol be arról, hogy Révai Miklós barátjának munkájához, az „Elaboratior Grammaticájának könnyebb kinyomtathatására 800 ftot nyertem négy veszprémi kanonok uraktól, úgymint Zsolnai, Hertelendi, Nedeczky és Hornyik Uraktól” (Stohl, 377. old.)

 

Hírek

  • Kazinczy- és Batsányikéziratok kerültek elő

    A sümegi Tóth Gyula nem „bádogos és vízvezeték-szerelő”, hanem nyugdíjas tűzoltó, aki sikerrel képezte át magát helytörténésznek. Először csak a lánglovagok történetét vetette papírra, utána szülőfalujának, Gógánfának a múltjában mélyült el. A sümegi polgármester nemrég arra kérte fel, hogy segítsen internetes közszemlére tenni a kisváros történeti értékeit. Tóth Gyula pedig szerencsés kezű ember, s a múzeumi kéziratraktár papírdobozaiban máris két érdekes levélre bukkant: az egyiket a nyelvújító Kazinczy Ferenc írta 1821. május 22-én, a másikat Batsányi János költő jegyezte 1788. augusztus 13-án.

    A napokban előkerült kéziratok a Darnay-gyűjtemény darabjai lehettek. Darnay Kálmán 1864-ben született Sümegen, s 1945-ig élt. Vaskereskedő volt a kenyérkereső szakmája, ám örömét az ásatásokban lelte, lelkesen régészkedett. Urnatemetőket tárt fel, de írt is, irodalmi leletek mentésében is jeleskedett. Különösen Kisfaludy Sándor sorsába volt bejáratos. Kisfaludy 3600 darabos könyvtárát még 1897-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ő maga is alapított és irányított múzeumot. Gyűjteményeinek egy része Sümegen maradt, innen bányászta elő Tóth Gyula a két levelet.

    Kazinczy Ferenc sorait egy másik „felen” álló, s őt nem igazán szerető, sőt bántó kortársának a halála váltotta ki. A címzett Pápay Sámuel volt, aki A magyar literatúra esmérete című munkájával megalkotta az első magyar nyelvű irodalomtörténetet. Vele tudatta Kazinczy, hogy „Takács elhala”. Takács – Péteri Takács József –, a dunántúli nemes írók barátja, maga is tollforgató ember. Ő adta ki először Kisfaludy Sándor műveit. Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát azonban harciasan elutasította, élesen szembefordult vele. „Nem csak barátom nem volt, ő engem bántott, igazságtalahunúl bántott, indulatjának egész elkeseredésében bántott” – írja róla a most előkerült levelében Kazinczy. A háromoldalas levélben Kazinczy a nyelvvitáik fő tárgyát, a „j” által jegyzett hangokat is érinti. Kiáll a „látja” írásmód mellett, hiszen ha nem j-vel íródna ez a szó, akkor az imádságot „imáccságnak” kellene írni, magyarázza.

    Hajba Ferenc, Győr

    forrás: nol.hu

Asztali nézet