MENÜ
PÉTERI ÉS TÉTI TAKÁCS JÓZSEF
"Hogy diszét keresse édes Hazájának,
´S fel áldozza egész erejét hasznának.
Széljel az országban Társaságok kelnek,
Mellyek nékik munkás Fiakat nevelnek."
  • Ballagi Aladár: Elfelejtett írók – Péczeli és Péteri Takáts In: Irodalomtörténeti Közlemények 1891 4. füzet
  • Bábai Bay Sándor gyászhíre In. Győri Nemzeti Hírlap, 1941. április 30.
  • Fenyő István: A „kesergő szerelem” In. Irodalomtörténeti Közlemények 1959. 3-4. füzet
  • dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda: A Györgyi (Griegl) és Zámor család története http://www.kfki.hu/~mzimanyi/giergl/giergl-zamor-csaladtortenet-2005-08-20.pdf
  • Harmath István: A Magyar Minerva könyvsorozat és társadalmi indítékai http://epa.oszk.hu/01600/01610/00017/pdf/vmm_17_1984_25_harmath.pdf
  • Horváth János: Berzsenyi és íróbarátai Akadémiai Kiadó,  Budapest, 1960.
  • Kazinczy Ferenc összes művei XVII. kötet Levelezés Magyar Tudományos Akadémia, Budapes, 1907.
  • Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története In. Levéltári Szemle 1962. 3-4. szám
  • Magyar írók – életrajz-gyűjtemény Ferenczy Jakab, Danielik József, Szent István Társulat, Pest, 1856.
  • Miskolczy Ambrus: A modern magyar demokratikus kultúra „eredeti jellegzetességeiről” 1790-1849 Napvilág Kiadó, Budapest, 2006.
  • dr. Reiszig Ede: Győr Vármegye nemes családai In. Győr vármegye – Magyarország vármegyéi és városai szerk.: Borovszky Samu.
  • dr. Révay Sándor: Guzmics Izidor levelei Farkas Józsefhez Irodalomtörténeti Közlemények 1909. 19. sz. 1. füzet
  • Stohl Róbert: Fragmenta Takatsiana - források és kiegészítések péteri és téti Takáts József (1767 – 1821) életrajzához  http://doktori.bibl.u-szeged.hu/1313/3/stohl-diss.pdf
  • Stoll Béla: Magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-keziratos/ch03.html
  • Szabó Sándor: Péteri és téti Takáts József író és költő mint irodalomszervező. (Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1982-1983,  Zalaegerszeg, 1983, 183-191.)
  • Szalay Jeromos: Vidovics Ágoston - Adalék Pápa irodalomtörténetéhez In: A pápai Szent-Benedek-rendi Katolikus Szent Mór Gimnázium évkönyve az 1939-1940 iskolai évekről Pápa, 1940.
  • Szauder József: A magyar romantika kezdeteiről In: Irodalomtörténeti Közlemények 1961. 6. füzet
  • Takáts Sándor: Péteri Takáts József, Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1890
  • Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977
  • Z. Szabó László: A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörzetében, Hazánk Győr, 1994.

 

Hírek

  • Kazinczy- és Batsányikéziratok kerültek elő

    A sümegi Tóth Gyula nem „bádogos és vízvezeték-szerelő”, hanem nyugdíjas tűzoltó, aki sikerrel képezte át magát helytörténésznek. Először csak a lánglovagok történetét vetette papírra, utána szülőfalujának, Gógánfának a múltjában mélyült el. A sümegi polgármester nemrég arra kérte fel, hogy segítsen internetes közszemlére tenni a kisváros történeti értékeit. Tóth Gyula pedig szerencsés kezű ember, s a múzeumi kéziratraktár papírdobozaiban máris két érdekes levélre bukkant: az egyiket a nyelvújító Kazinczy Ferenc írta 1821. május 22-én, a másikat Batsányi János költő jegyezte 1788. augusztus 13-án.

    A napokban előkerült kéziratok a Darnay-gyűjtemény darabjai lehettek. Darnay Kálmán 1864-ben született Sümegen, s 1945-ig élt. Vaskereskedő volt a kenyérkereső szakmája, ám örömét az ásatásokban lelte, lelkesen régészkedett. Urnatemetőket tárt fel, de írt is, irodalmi leletek mentésében is jeleskedett. Különösen Kisfaludy Sándor sorsába volt bejáratos. Kisfaludy 3600 darabos könyvtárát még 1897-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ő maga is alapított és irányított múzeumot. Gyűjteményeinek egy része Sümegen maradt, innen bányászta elő Tóth Gyula a két levelet.

    Kazinczy Ferenc sorait egy másik „felen” álló, s őt nem igazán szerető, sőt bántó kortársának a halála váltotta ki. A címzett Pápay Sámuel volt, aki A magyar literatúra esmérete című munkájával megalkotta az első magyar nyelvű irodalomtörténetet. Vele tudatta Kazinczy, hogy „Takács elhala”. Takács – Péteri Takács József –, a dunántúli nemes írók barátja, maga is tollforgató ember. Ő adta ki először Kisfaludy Sándor műveit. Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát azonban harciasan elutasította, élesen szembefordult vele. „Nem csak barátom nem volt, ő engem bántott, igazságtalahunúl bántott, indulatjának egész elkeseredésében bántott” – írja róla a most előkerült levelében Kazinczy. A háromoldalas levélben Kazinczy a nyelvvitáik fő tárgyát, a „j” által jegyzett hangokat is érinti. Kiáll a „látja” írásmód mellett, hiszen ha nem j-vel íródna ez a szó, akkor az imádságot „imáccságnak” kellene írni, magyarázza.

    Hajba Ferenc, Győr

    forrás: nol.hu

Asztali nézet